Te biszbasz vagy, én meg fiszfasz...
Úgyhogy most utáljuk egymást.
Persze, nem az elvi különbségekre gondolok. Azokért lehet egymást utálni. Még bűntudatom sincs miatta, csak egyelőre nem megyek vele sokra, hogy xxx nácit/hóhért/fasisztát, (xxx helyére bármelyikőjüket be lehet helyettesíteni) nem csípem. Erről is volna még kedvem beszélni (hogy is történt a második világháborúban, hogy minden német egyet akar?), de nagyon messze vinne.
Azért is utálhatjuk egymást, mert vannak szőkék és nemszőkék, meg informatikusok, akiket mindenki más kockának tart. (Azt, hogy vannak közöttük kockák, maguk az informatikusok is beismerik, de a sztereotípiák az általánosítással kezdődnek.) Vannak drogosok, alkoholisták, koffeinisták, leszbikusok, buzik, heterók, édesszájúak, citromgyűlölők, amerikaiak, hollandok, zsidók, romák... Nem szívesen vállalkoznék annak az elemzésére, hogy miben különböznek egymástól az ilyen előítéletek. Mondjuk, mennyire más gyűlölni a nagymellű nőket (netán azokat, akiknek a mienknél nagyobb melle van?), mint a cigányokat. Tényleg más. De mindkettő előítélet.

Egyszer tagja voltam egy netes közösségnek, ahol írtam egy ilyen körkérdést: "milyen kisebbséghez tartozol?". Persze, gondoltam rá, hogy esetleg egymás anyázása is kisülhet a dologból - akkor bezártam volna az egészet - de a körkérdés mégis azon a feltételezésen alapult, hogy talán létezik néhány olyan ember itt, akikkel meg lehet beszélni, hogy senki nem olyan minden szempontból, mint a többiek. Nem a fajinak nevezett kisebbségekre, és nem is a politikaiakra gondoltam, bár azt is szívesen olvastam volna, ha valaki beírja, hogy egy szuahéliül beszélő etnikumba tartozik. Egyszerűen érdekelt az emberek közti különbségek feltárása. A dolog sokat elmondhatott volna arról is, ki hogyan látja a saját "furcsaságait". (Én pl. megtanultam egyszerre több dolgon gondolkodni, mert állandóan kényszeres gondolataim voltak-vannak.  Mostanra ez olyan szintre fejlődött, hogy egész  nap motyorgom magamban ezeket a kényszereket, és közben észre sem veszem, simán gondolkodom máson, vagy beszélgetek. ) A körkérdés teljes kudarcba fulladt. Nem a válaszok miatt, nem. Mielőtt még túlságosan megtalálhatták volna a kérdést, az oldal moderátora politikainak, vagy kirekesztőnek, vagy mittoménminek minősítette, és bezárta. Ez a bizonyos oldal ugyanis látványosan rettegett az ilyesmiktől. Azzal vigasztaltam magam, hogy a dolog érthető, ha arra gondolunk, hogy a beszélgetés ki is csúszhat a tervezett mederből. Mégis tény, hogy a moderátor nem ezért szüntette meg a kérdést - ezért én is megszüntethettem volna. Azt gondolta, hogy nekem vannak rasszista, kirekesztő szándékaim a dologgal. Ami végtelenül szomorú, hogy joggal gondolta. 1000-ből 999 olyan ember, aki megnyit egy ilyen fórumot, tényleg ilyen szándékkal teszi. És a tendencia szomorú. (Nemrég iwiw-en továbbküldtem egy levelet, amit központi megbízás szerint tovább kellett küldeni. A holocaust-tagadás bűntetté nyilvánításáról szólt. Mire egy 13 éves kispöcs - aki semmiképp sem egy elenyésző kisebbség véleményét képviseli - választ írt, hogy a közerkölcsöt inkább úgy lehetne védeni, ha az országot megtisztítanák az ide nem való egyénektől. Ez a kispöcs egyébként ugyanaz a kispöcs, aki úgy fikázta le Zsófyt, hogy közölte: neki, és egész családjának el kellett volna égnie a holocaustban! És mi még a holocaust tagadása miatt aggódunk... A helyzet az, hogy már nem elrettentő példa, és nem is tagadott történelmi tény. Idollá vált.) /Szóval, ott tartottunk, hogy erősen félreértelmezték a számból a kisebbség szót./

Néhányan természetesnek veszik, hogy a kisebbségek összetartanak. Tényleg jó dolog, ha van valami közös bennünk, ami megkülönböztet a többiektől. Mondjuk, a hajszínünk, netán a testsúlyunk, a kosárméretünk (a fiúknál a faszméret már nem ilyen jó példa, az esetek többségében ugyanis nem lehet az utcán, kellően kis távolságon kívül megbámulni), vagy bármi. Szóval, igen, ez kurvajó. De tényleg számít bármit is? Ha üldöznek egy kisebbséget: tartsanak össze, naná! De tényleg jóban kell lennem egy liberális közgazdásszal, aki szerint privatizálni kell az egész világot, csak azért, mert a közös üldöztetés kötött volna össze minket, ha éltünk volna a második világháborúban? És még ha most mondják is, hogy mocskos zsidó, akkor sem ez az ember az első, akinek szólok. Lehet, hogy az, akivel megbeszélem, mégcsak nem is zsidó. Na bumm!

Természetesnek tartom, ha meleg férfiak csókolózását látom az utcán. Ha valakinek ez nem tetszik, akkor tiltsuk be az utcán csókolózást, és szankcionáljuk 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel. AKÁRKI csinálja. (Egyébként nem én találtam ki, volt olyan ország, ahol bevezették.)
Csodálkoznék, ha valaki anyaszült meztelenül mászkálna az utcán, mert szokatlan, de minden bizonnyal csatlakoznék hozzá. Ki akar ilyen melegben ruhát hordani? A kankutya menetszélben himbálózó töke senkit nem zavar? Na ugye! Neki mért szabad többet, mint nekünk? Azzal, hogy törvénybe iktatják, hogy ez közszeméremsértés, akadályoznak egyfajta természetes naturizmust, amit vonakodnék nudizmusnak nevezni. (Ezt az elnevezést a "nudisták" sem szeretik.) Egy test az egy test... Semmi intim nincs a látványában. Szexuálisan ingerlő esetleg van, de úgyis mindenkinek kinn van a dekoltázsa. (Nem is beszélve a régi viccről, hogy nem kell letolni a gatyát, tudunk mi úgyis kakilni.) Azt is elfogadom, ha valakit zavar. Számukra még nem találtam ki külön védekező módszert, de working on. (Egyébként hozzá kell tennem, hogy egy embertípussal, a tisztes, öreg matrónákkal én sem vagyok kibékülve. Külön utálom, amikor szemben az utcán azt mondják, hogy "szia édes". Hát nem fogták fel, hogy én azt mondtam, hogy jó napot kívánok??)
Mindent összevetve, természetes dolog természetesen bánni a buzisággal, meg a nudival, meg a többivel is. Vállalni..ez a jó szó? Nem tudom. Mikor "vállaltam" a szexuális életem, a másfél nagyszüleim kitagadtak. Pedig ők kérdezték...

A vállalás egy teljesen új, innovatív formája (volt), amikor a Neo Tones azt énekelte, hogy: "Igen az vagyok, egy szőke nő...". (Sajnos, a videó nincs fenn youtube-on, de a szöveget megtaláljátok itt.) Na, ettől a hideg ráz a mai napig. Ha volt hatása, az semmi esetre sem volt pozitív szegény szőke nőkre.
(Egyébként: részlet a Tesco panaszkönyvből: "Ma délelőtt a pénztáros (xy. kassza) le <<hülye szőke kurvázott>>, mert a 32,000-es vásárlás után mertem még szatyrot kérni.")

Szóval...milyenek vagyunk? Én pl. szeretem a kávét. Tényleg csak az ízéért iszom. Ma reggel kihagytam, és egész nap komolyan rosszul voltam. Függő vagyok...most próbálok leszokni, egy ideig kapucsínót iszom.:)

És - bár a nőtársaim nevében nem tudok nyilatkozni - nem tud teljes lényemmel érdekelni, hogy kinek mekkora fasza van. Csak jól kell használni.:) (Amúgy elárulom, hogy nincs összehasonlítási alapom.

---

FÜGGELÉK - (olvasását rasszistáknak különösen nagyon - vagy egyáltalán nem, valamint kiskorúaknak csak nagykorú felügyelete mellett ajánljuk).
Nem reklámozás. Csupán egy kezdeményezés. Vagy mittomén.

Mi vagyok?
1. RKZS (rohadt komcsi zsidó).
2. koffeinista (kávé, tea, kapucsínó)
3. voltam már tetves (ovi...bár nem ezért nem szerettem oviba járni)
4. megeszem egészben a citromot
5. biszex vagyok, bár iwiw-es jelölésemet a biszex banda nem fogadta el...
6. szerelmes vagyok (hogy is nem jutott rögtön eszembe, hogy ezzel komoly kisebbségi lettem?)
7. szeretek meztelenkedni (nem szexuális, inkább kényelmi és elvi okoból)
8. szeretem a fizikát, és lány vagyok
9. nem érdekel a mellem, mindaddig, amíg a terheség jeleit nem észlelem rajta.
10. amikor cseten egy fiú azt írta, hogy "nekem 21 centis", megkérdeztem tőle, hogy: "az alkarod"?
11. Feminista vagyok (Nem tudom, hogy a többség az-e, de annak kéne lennie.  Egyébként erre a tényre nem magam jöttem  rá, hanem Árpi segített nekem egy jó definícióval.)
12. Nem gondoljátok, hogy a férfiak "belevaló nőcsábászok" a nők viszont "mocskos kurvák"? Vagy ez a kis megfogálmazásbeli különbség csak nekem tűnik fel?

...és még sokminden más.

Ui.: aki mégegyszer cseszteti Zsófyt, annak az 1-12. ponttal gyűlik meg a baja.