Temporary

Ó, istenem, de jó lenne, ha lenne valamiféle gumiszoba, ahol úgy istenigazában kidühönghetem magam. Fene egye meg, hogy már senkit nem érdekel, amit itt írok - jobb lenne, ha érdekelne valakit, de én nem tudok mit tenni ez ellen, legfeljebb nem hagyom abba végképp az írást, ami ugye, nehéz lesz, mert érettségizni vagy miafene kéne, és hát... (jelen állapotokról  inkább nem tudósítok).

De a beleim, amik olyan nehezek, mintha ólmot nyeltem volna, nem ettől fájnak. Nem, nem, nem! Hogy ignorált személy lettem-e, vagy undorító konyhasváb, nos, azt nem tudom, de hogy ennek két évnyi....(két év? nem is tudom biztosan, hogy annyi) idővel később is hatása legyen az életemre, az már egyszerűen botrányos. Ideges vagyok, és enyhe remegésem és hányingerem van, meg egyáltalán minden.
A dolog úgy néz ki, hogy van ez a találkozó, ugye, ma este 7 órakor, és én komolyan nem akartam elmenni. Mondtam neki, menj csak, menj, majd én itthon megvárlak. De az, hogy a Gyuri felhívja a Dénest, hogy én ott leszek-e...szóval kicsit elrontotta a kedvemet, és más megvilágításba helyezte a kérdést. Egyrészt remélem, hogy nem a Gyuri az, aki ezt a kibaszott nagy baromságot csinálja, és itt üzenem mindenkinek, aki látja, hogy LE VAN SZARVA, MIT AKARTOK, NEM AZÉRT NEM VAGYOK OTT, MERT TI AKARJÁTOK.  Caps Lock páratlanszor....
Másfelől, valakinek végre ki kéne már állni értem, mert nem hiszem, hogy itt ez megengedhető, hogy én egy kiközösített, lealacsonyított ember legyek, és már akkor is ebbe a státuszba kerüljek, hogyha nem akarok (nem akartam) ott lenni valahol. Nem szeretnék egy olyan lány lenni, aki azt gondolja, hogy minden férfi faszkalap. Kikérek minden erkölcsi és szellemi fölényeskedést.

És aki azt hiszi, hogy azért vagyok 3 éve a Dénes barátnője, hogy mások barátját elraboljam, és ezt ráadásul 2 év távlatából fenntartja, az nyilván meg van róla győződve, hogy az emberek osztódással szaporodnak.
Bumm.

És nem tudok védekezni a dolog ellen, mert nem vagyok egy kibaszott, féliglefagyasztott, frigid picsa.