Ó, jaj, mennyire régen írtam... Igazából, ahogy most itt ülök, állandóan az cikázik a fejemben, hogy mennyivel jobb lenne csinálni valamit. Valamit, mert amit csinálok, az semminek tűnik. Jó lenne a fenébe elhúzni, vagy tanulni, csinálhatnék reggelit (!), gyereket, beszámolót, dolgozatot, miafaszt... lélekben meg döntés szintjére kéne fejlesztenem azzal a harmadiknapóleoni népszavazással kapcsolatos ambivalens ön-létemet, ami megakadályoz abban, hogy valamit csináljak.
Hát igen, Malmö kurvajó lesz, Zsófit majd Ginára bízom, én meg elmegyek valahová, elbújok, állítólag Malmöben ingyen fogunk utazni a helyi járatokon, meg hogy nem nagy város, 150,000 ember mindössze. Kurva, kurva, kurva, mondom kurvajó lesz, nahát, hogy én mindig azoknál a hírhedt szavaknál dadogok, aláírni a nyilatkozatot, melyben alulírott, (...) mint megbízott elfogadom a megbízást, mellyel kapcsolatban az én kis t-pócikám aztat mondotta nekem, hogy majd néha úgy is viselkedik, mint egy kamasz (jamer nem az!), hogy én, aki oly közel állok ehhez, megtapasztalhassam az anyai lét nehézségét (az ő esetében főleg anyagi nehézségei vannak). Másfelől, jelentsük ki, közelebb szeretnék állni az anyai léthez, mint amennyire mindez jelenleg nekem engedélyezve van, de, amint mondják, a dolog két emberen múlik, anyucikám még azt is bölcsen hozzátette, hogy ilyenkor meg kell gondolni, hogy együtt marad-e két ember, de ha teszem azt, én nem bírom ki anélkül a bizonyos másik ember nélkül, ő meg, tesziazt, nem bírja ki nélkülem, akkor az eljárás, amit követnünk kéne, homályba vész, marad az elterelés, a tématerelés, és minden más terelés, ami nyilvánvalóan hatékonyan oldja egyes résztvevők ideggörcseit.
Tehát, alá kéne íri(a Ginának), hogy Zsófi gondviseletét átruházzák három napra, na tényleg alig várom.
De cserébe, na de cserébe, hiszen mit gondoltok, mi lesz cserébe? Megmondom. Mindenki egyszerre, mondom, EGYSZERRE vegyen egy nagy levegőt, és fogja fel, hogy olyan országba utazhatunk végre, ahol legalább nem rehabilitálják a náci háborús bűnösöket, merthogy itt ugye, az ilyesmit a szocialista miniszterek írják alá (mondomneki Hitler is azt mondta, hogy fúj tőke, kivéve a zárójeles MEGJEGYZÉST, amit kedve szerint takart vagy fedett fel, mondjanekem NE HASONLÍTS HITLERHEZ, mondomneki mikorhasonlítottalak bmg?)
Tehát, 3+2, összesen 5 napot TALÁN egy ilyen országban (vagyis Svédországban) fogunk tölteni, na nem lesz valami hosszú, utána talán ki is utálnak minket - már a hírre - minden, dunavizen kívülre eső helyről. Na nem baj.
- Anya, mi az ott, ami a vízen úszik?
- Eperszörp, kicsim, semmi különös, kabbe a banánt és nézz a másik oldalon az OTP-re!
***
Azt, hogy nem lesz érettségim történelemből, amiért nem gondolom rendszerünket egy olyan rendszernek, amely legalább érthetően és konszolidáltan nyomja le a munkaerő értékét (pardon: árát) a munkaerő segge alá, még elnézném, nade hogy mindenkinek lesz, aki lenyomja? Huhappsz... Tartaléksereg...zsuaaak...hagg...hányok mindjárt. Nem is értem, miért nem akarják ELTÖRÖLNI a diplomát, mindenkit kiképezni vécépucolónak, és nyervogni, hogy "jaj, 1000%-kal több a vécépucoló, mint négy éve, mosmár igazán akadályozni kell a szabad munkaválasztást, kevesebb vécépucolót kell fölvenni, cöcm..."
***
- Nem. Sztálin nem volt elmebeteg, őrült, paranoiás, és szerintem fölfogható a történelem hellyel-közzel pozitív személyiségének.
- És ha mindenki mást mond, mint amit te, akkor mi van? Változtasd meg a véleményed, vagy fordulj orvoshoz.
- DE, a tömegek nem tudják, mit akarnak, mert azt sem tudják, mivel elégedetlenek (ti. hogy nem a kormánnyal, hanem a kapitalizmussal)
- Szervusz, Adolf.
- Viszont látásra, tanár úr.
(...)
- Egyébként senki nem szerette Trockijt, mert mindenkinél okosabb volt, és ezt mindenkivel érzékeltette is.
- Ja igen, olyan volt, mint a tanár úr!
:D
***
Ó, emancipáció és szólásszabadság! Most, hogy megvehetik a nőket is, és dumál a vérésbecsület...nos, tudnám, mire használjam ezeket...
***
- Azért fasiszta és fasiszta között is van különbség. Nem egyformák ezek a csoportok.
- Ja. Még nem döntötték el, ki lesz a Führer.
***
"Orbán nem Führer, inkább Duce"
***
Igen, igen, igen....
Távolodunk a lehetőségeinktől.
És most, ami megmaradt, megfogjuk, sutty.
A Bakony gerillái leszünk.
Dinatmitdombokat rakunk: meg nem torpanunk, hidd el, csak a Nap áll.
Álmomban beledőlt a hegy a... de nem is, mert én már nem álmodok. Nem vagyok
elég hangos mindazoknak, akik csak porszemek
mert a porszem gyenge - az ellenszél erős
kiabál, süvít, de ezek SÜKETEK, mégis, őket magával viszi, én meghajlok és eltörök a szélben
de magával nem visz; nem vagyok elég hangos,
de szólok, mutogatok, uszítok a végtelenbe, mert uszítva uszítom a végtelent;
legyen már vége az időnek, legjobb az lesz, ha adsz egy másikat.
Egy porszem az ablak mellett elhaladt, én gúzsba kötve alatta fekszem, és tudom már, mindig tudtam egy kicsit, de most nagyon tudom, hogy eddig nem láttam, de ez nem jelenti azt, mintha most jobban látnék. Az utolsó hangsor: összhangaztos mollskála lefelé.***
Good morning, Weimar...
2008.03.06. 14:11 | Avicenna | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://temporary.blog.hu/api/trackback/id/tr19368287
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.